Miért érdemes távmunkában dolgozni?

Bár a döntés legtöbbször nem rajtunk múlik, a távmunkában rejlő lehetőségeket érdemes számításba venni. Az otthon végzett munka pozitívumai között ugyanis olyanokat sorolhatunk fel, mint az idő- és pénzmegtakarítás, a csökkenő stressz és a javuló munkaminőség.

Legelőször is nem árt tisztázni, mit is értünk távmunka alatt. A hagyományos munkavégzéssel szemben a távmunka általában „valahol másutt”, a megszokottól eltérő helyen, rendszeresen (napi vagy heti szinten, tehát nem alkalmanként) zajlik, és a munkavállaló a kollégáival és a főnökével elektronikus eszközökön keresztül (Internet, mobil, stb.) tartja a kapcsolatot. A távmunka tehát nem feltétlenül otthon végzett tevékenység: történhet netcafékban, bérelhető irodákban és bárhol másutt is, a lényeg, hogy a dolgozók a munkavégzés helyét maguk választják meg. A távmunka egyébként tőlünk nyugatabbra elterjedtebb és elfogadottabb jelenség, mint hazánkban, leginkább azért, mert sok olyan előnye van, amiért a munkáltatónak is megéri alkalmazni.

Ezek közé az előnyök közé tartozik, hogy a távmunkában dolgozó munkatárs rengeteg időt és pénzt spórol meg azzal, hogy a napi ingázástól (hazulról a munkahelyre, munkahelyről haza) megkíméli magát, és így ezek az egyébként elveszett órák a napból értékes munkára fordíthatók. Pláne, hogy a stressz-faktor is alacsonyabb, ha nem kell nap, mint nap a dugókban és a tömegközlekedési eszközökben nyomorognunk, vagy épp az irodába érve a munkahelyi konfliktusok sokszor elkerülhetetlen sorát kiállnunk. Nem csoda, ha a felmérések szerint a távmunkában dolgozók a stressztől szabadulva hatékonyabban, jobb minőséggel teljesítik feladataikat, több energiát és időt képesek munkájukra szánni, és még életminőségük is javul. Az otthon történő munkavégzés ráadásul a környezetet is kíméli, az ingázók számának csökkenésével ugyanis jóval kevesebb káros anyag kerül a levegőbe.

A távmunkának persze megvannak az árnyoldalai is. Általános tapasztalat, hogy az otthon, elzártan végzett munka révén hosszú távon leépülnek a személyes kapcsolatok a munkatársakkal, ami elszigeteltség érzéséhez és elmagányosodáshoz is vezethet. Ehhez még hozzáadódik, hogy a távmunkás nehezen választja külön a családi, illetve magánéletet a munkavégzéstől, hiszen a munkaórák egybefolynak a szabadidővel, és ezt a társas kapcsolatok sínylik meg leginkább. Az otthon dolgozók így aztán nemegyszer lesznek kisebb-nagyobb családi csetepaték célpontjai, amelyek nem csak, hogy rendkívüli módon demoralizálhatják az embert, de szélsőséges esetekben szakításokhoz, válásokhoz is vezethetnek.

Ezekre lehet megoldás az a kompromisszumos megoldás, ha a távmunkás nem a munkahelyén, de nem is otthon dolgozik. Szép számmal találkozhatunk laptopjukon pötyögő emberekkel kávéházakban, netcafékban, de ma már léteznek olyan irodaházak is, amelyekben az ember irodát bérelhet akár egy-két napra is, igénytől függően. Az ilyen nyilvános helyeknek megvan az az előnye, hogy helyet biztosítanak az ismerkedésre, beszélgetésre, feloldódik a házba való bezártság fojtogató érzése, és a dolgozó aktívabb, felszabadultabb családi életet is élhet, hiszen hazulra már jó esetben úgy megy, hogy aznapi munkáját maga mögött tudja. Az idő- és költségmegtakarítás jótékony hatásai (feltéve, hogy otthonunkhoz közeli helyeket keresünk) mindemellett továbbra is állnak.

Annak ellenére, hogy legtöbbször nem (csak) rajtunk múlik, és megvannak a maga hátrányai, a távmunka mégiscsak átgondolásra érdemes alternatívát kínál, pláne, ha úgy alakítjuk a dolgokat, hogy a negatív hatásait ne szenvedjük el. A nyugati trendek alapján hazánkban is egyre inkább elterjedhet majd a jövőben ez a munkavégzési forma, ajánlott tehát felkészülni rá, és nyitottnak lenni az ilyen lehetőségekre.

vissza