Érzelmi intelligencia? Minek az?
Egyre jobban bebizonyosodik, hogy a magas IQ, a szakmai hozzáértés és a jó duma nem elég az álláskeresésben vagy a karrierlépcsők megmászásában. Az érzelmi intelligencia, mások megértésének képessége valószínűleg sokkal fontosabb ezeknél. Miért van ez, és tudjuk-e fejleszteni?
Kálmán 34 éves, 10 évnyi rendszerfejlesztői tapasztalattal háta mögött a válság miatt távozni kényszerül a korábbi munkahelyéről. Kálmán egy percre sem nem csügged, aktív álláskeresésbe kezd, azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy szakmai hozzáértése és problémamegoldó készsége rövidesen zsíros rendszerfejlesztői pozícióhoz juttatja majd, és szinte keresnie sem kell, a fejvadászok majd bizonyosan maguktól is rátalálnak. Eleinte minden jól is megy, érkeznek a visszajelzések, Kálmánt interjúra is behívják, ahol beszámol róla, mennyi ideje van a szakmában, milyen informatikai problémákat oldott már meg, és milyen szoftverekkel szeret a legjobban dolgozni. Az állás felkínálása azonban valahogy mindig elmarad, Kálmán, pedig egyre feszültebb lesz; egész egyszerűen nem érti, hol a probléma, hiszen ő jártas minden szükséges programnyelvben, és egyre biztosabb benne, hogy csakis az interjúztatók szakmai hozzá nem értése állhat a dolog mögött. A következő interjún be is olvassa kerek-perec a véleményét a személyzetis kolléga arcába, aminek a vége az lesz, hogy kisebb szócsata után dúlva-fúlva hagyja el a cég székházát, és már nem is reménykedik a pozíció elnyerésében.
Kálmán példája talán jól mutatja, miként változtak a munkaadók elvárásai az utóbbi időben. Egyre többen érzik ugyanis, és kutatások is bizonyítják, hogy önmagában a szakmai hozzáértés, a magas intelligencia és a jó problémamegoldó készség nem elég a sikerhez, az érzelmi intelligencia (EQ) legalább ugyanannyira – ha nem jobban – nélkülözhetetlen. De mi is az az érzelmi intelligencia? Ez definíciószerűen nem más, mint a képesség arra, hogy a mások és saját magunk érzelmeit felismerjük, megértsük és kezeljük. Egy magas EQ-jú ember átlátja, hogy a munkatársai miért viselkednek úgy bizonyos szituációkban, ahogy viselkednek, és hogy ő maga mit és miért érez más helyzetekben, és mindehhez hogyan tud megfelelően alkalmazkodni. A kártékony konfliktusok elkerülése végett, pedig fontos, hogy olyan emberek dolgozzanak együtt, akik képesek kezelni egymás érzelmi hullámzásait. Nem véletlen, hogy a tolerancia, az empátia és a helyes kommunikációra való készség szorosan kapcsolódnak az EQ-hoz.
Ezt, pedig a munkáltatók is felismerik. EQ és személyiségtesztjeiken kirostálják azokat a jelentkezőket, akik túl önfejűek, félénkek vagy arrogánsak, vagyis túl alacsony az érzelmi intelligenciájuk, ugyanis jó ideje tudják, hogy a dinamikus, gördülékeny csapatmunkához, a magas motiváltsághoz és így az eredményességhez elengedhetetlen, hogy megértő munkatársak dolgozzanak együtt. Az, pedig már említésre sem érdemes, hogy a vezetők számára hatványozottan lényegesebb az empatikus beleérző képesség, vagyis az, hogy beosztottjaik motivációját és érzelmi hullámzásait megértsék, és megfelelően kezeljék ezeket. Nincs rosszabb ugyanis, mint egy olyan munkahely, ahonnan a rátermett kollégák sorban egymás után igyekeznek szabadulni.
Az érzelmi intelligencia tehát kétségkívül lényeges, de vajon fejleszthető is? A válasz: igen. Most már léteznek tréningek is, ahol direkte az EQ-t igyekeznek feltornázni, s amelyeknek közös jellemzője, hogy működőképtelenek anélkül, hogy a résztvevők maguk is hajlandók lennének a változásra. Általában, ha valaki felismeri, hogy szüksége van érzelmi intelligenciája növelésére – ami ritka -, és hajlandó is tenni érte, annak elég, ha igyekszik nyitottabban járni a világban. Embertársaink megismeréséhez és megértéséhez gyakran elég egy-egy őszinte beszélgetés, de az sem árt, ha olyan könyveket olvasunk, amelyek főszereplői tőlünk merőben eltérő habitusúak. Azt hiszem, voltaképp nem szükséges más hozzá, mint természetes emberi nyitottság.
Egy szó, mint száz, az EQ mai modern üzleti világunk megkerülhetetlen elvárása, és mindannyian jobban tesszük, ha szakmai képességeink csiszolása mellett ennek pallérozására is figyelmet fordítunk. Sok emberben persze ez már fiatal felnőtt korára kialakul, s általában a nők ilyen szempontból előnyösebb helyzetben is vannak, de sokan vannak azok is, akik számára szükséges, hogy tudatosan fejlesszék empatikus készségeiket. Ugyanis egyre inkább ez a siker és a gyors előmenetel alappillére.
