Miről árulkodnak a hobbik? - 2. rész
A legtöbb álláskereső kevés figyelmet szentel az önéletrajza hobbirovatának, és rendszerint olyan általános tevékenységeket nevez meg, mint az olvasás, az utazás és a sport. Pedig az, hogy mivel töltjük pontosan a szabadidőnket sok mindent elárulhat rólunk, és olykor-olykor meghozza azt az érdekes többletet, amivel CV-nk kitűnik a több tucat másik közül. Cikksorozatom második része.
Cikksorozatom második részében tovább fejtegetem, mely hobbik milyen személyiségjegyekre utalhatnak. Ezúttal a művészetek, a gyűjtőszenvedély és az utazás kerül terítékre.
Művészi vénánk van? Ne rejtsük véka alá, ha a megpályázott állás kreativitást igényel. Az olyan hobbik, mint az amatőr írás, festés, kézimunka és rajz humán beállítódottságról, magas érzelmi intelligenciáról és persze alkotói készségről árulkodnak. Manapság az önéletrajzokban szinte mindenki igyekszik kiemelni a kreativitását, és a legtöbben el is hiszik magukról, hogy azok, egészen addig, amíg – gyakran a munkába állásuk után - kénytelenek szembesülni vele, hogy voltaképpen egyetlen épkézláb, újító ötletük sincs. Nehéz kiszűrni az igazán kreatív embereket, az efféle, művészettel kapcsolatos hobbikon viszont könnyen megakadhat az elbírálók szeme.
Szeretünk utazgatni? Ugyan már, szinte mindenki szeret. Na de, voltunk Kenyában egy évig nemzetközi segélyakción? Vagy egyszemélyes kalandtúrán Ausztráliában? Az már más. A kalandorok, egzotikus helyek látogatói jó eséllyel kockázatkedvelők, bátrak és elszántak. Olyan típusú emberek ők, akik könnyen alkalmazkodnak idegen szituációkhoz, bármilyen helyzetben feltalálják magukat, és nem riadnak vissza a kihívásoktól. Talán épp ezek a tulajdonságok tesznek valakit, teszem azt, igazán jó divízióvezetővé egy új, ismeretlen piaci területen, vagy egy fiatal vállalkozás felvirágoztatójává. A bírálók tudják, hogy az energia és dinamizmus ragadós, és egy olyan ember, akinek szabadidős tevékenységei között sorakoznak a veszélyes kihívások, könnyen megfertőzheti ezzel az energiával leendő munkahelyén dolgozó kollégáit, beosztottjait is.
Szenvedélyünk a gyűjtögetés? Akkor jó eséllyel precízek vagyunk és kitartóak, jól viseljük a monotonitást, és örömünket leljük az operatív feladatokban. Persze, itt sem árt kitérni arra, mire vonatkozik és milyen mértékű a gyűjtőszenvedélyünk, hiszen egy ártalmatlan bélyeggyűjtés és a megszállottságig fajuló birtoklási láz között például jókora különbség van. Az egyszerű gyűjtögetés jó stresszoldó, de ha túlzásba viszik, és elvonja a munkatárs figyelmét és idejét a munkájáról, azt nem hagyhatja figyelmen kívül a munkaadó sem.
A föntiekben meglehetősen különböző színezetű példákat vettem, amik nyilvánvalóan más-más típusú pozíciók megpályázásakor lehetnek hasznosak. Itt is megjegyzem ezért, amit már korábbi cikkemben megtettem: érdemes minden jelentkezéskor alaposan átgondolni, mely hobbijainkat emeljük ki, és lehetőleg mellőzni a ferdítéseket. Az őszinteség, ha nem is hamarabb vezet eredményre, de hosszabb távon sokkal jobban megéri.
