A vállalkozási szerződésről
A polgári jogban egyes szerződéstípusoknak a törvény külön fejezetet szentel. Ezek a szerződések jogának klasszikus szereplői, mint a megbízás, az adásvétel, csere, bérlet, szállítás stb. Ezek közé tartozik a vállalkozási szerződés is, ami a gazdasági élet egyik leggyakrabban alkalmazott szerződéstípusa.
Az írásbeli szerződésekről szóló korábbi hírlevelünkben utaltunk rá, hogy a szerződések egy része nem csak írásban jöhet létre, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is. Azt is fontos tudnunk, hogy a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni. Ebből a két tényből adódik, hogy nem csak az a vállalkozási szerződés, amit írásba foglalnak, és az első oldalon ezt tüntetik fel rajta.
A vállalkozási szerződést alapvetően munkával elérhető eredményre kötik a felek. A törvény a következő tevékenységekkel írja körül a munka tartalmát: egy dolog megtervezése, elkészítése, átalakítása, feldolgozása, üzembe helyezése vagy megjavítása. Bárki lehet a megrendelő vagy a vállalkozó, ezt azonban jogszabály kivételesen korlátozhatja. Ilyen korlátozás lehet a vállalkozói oldalon, hogy egyes tevékenységeket csak szakképzettséggel, engedéllyel lehet gyakorolni, mint például az építészeti tervezés. A megrendelői oldalt korlátozzák például a fegyverviselési szabályok, amely szerint csak bizonyos feltétellel készíttethető fegyver vagy robbanószer.
A vállalkozó egy eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a megrendelő pedig a díj fizetésére. Az elérendő eredményt mennyiség és minőség szerint kell meghatározni. Egy redőny felszerelésénél ez egyszerű, hiszen meghatározzuk annak típusát, színét és a helyet, ahová kerül. Egy ház vagy akár egy sportcsarnok építési szerződése ennél bonyolultabb lehet, a szerződésben legalább hivatkozni kell a részletes műszaki tervekre és a költségvetésre.
A vállalkozó közvetlenül nem a munkájáért kap pénzt, hanem az elkészült eredményért. A munkát saját eszközeivel, saját költségén végzi el. Amennyiben a felek nem rendelkeznek másképp, a díj a vállalkozó teljesítésekor esedékes.
A vállalkozónak a megrendelő utasítása alapján kell eljárnia, ez az utasítási jog azonban nem azonos a munkáltatói utasítással, mivel nem terjedhet ki a vállalkozói munka megszervezésére. A megrendelő által adott célszerűtlen, szakszerűtlen utasításra a vállalkozónak fel kell hívnia a figyelmet, különben az ebből adódó károkért felel. Ha viszont a megrendelő ragaszkodik az utasításához, ezzel átvállalja a kárfelelősséget, ekkor azonban a vállalkozó már nem köteles elvégezni a munkát, el is állhat a szerződéstől.
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal
készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
1088 Budapest, Puskin u. 19. I./2.
Tel/Fax: 06 1/266-6621, 30/246-3858
E-mail: info@kocsis-iroda.hu
www.kocsis-iroda.hu
