Az elhibázott felmondás költséges lehet
Mielőtt új munkaszerződésed aláírnád, érdemes áttekintened a felmondási időre és a felmondás módjára vonatkozó szabályokat. Több százezer forintodba kerülhet, ha „rosszul mondasz fel”.
Ha viszont a vezető meneszt jogilag megalapozatlanul, akkor egy megnyert munkaügyi perrel több millió forinttal is gazdagodhatsz. Mielőtt az új munkaszerződést aláírnád, mindenképp nézd meg a felmondási időre és a felmondás módjára vonatkozó szabályokat!
A munkavállalói felmondás legegyszerűbb módja a rendes felmondás, amikor írásban közölöd munkaadóddal, hogy szeretnéd munkaszerződésed megszüntetni. Nem kell indokolnod a döntést, viszont a teljes felmondási időt -ami maximálisan három hónap lehet - le kell dolgoznod. A munkaadónak a jog időt hagy a munkaerő pótlására. Ha rendes felmondás esetén nem akarod ledolgozni a kiszabott felmondási időt, akkor főnököd bíróság előtt követelheti az erre az időre járó átlagbéred. Nem érdemes kockáztatni több százezer forintot és a pereskedést!
Ha a munkaadó kezdeményezi a rendes felmondást, akkor a felmondási idő felét kell csak ledolgoznod, és adott esetben végkielégítés is jár neked. A végkielégítés nagysága 3 évnyi egy munkaadónál töltött, folyamatos munkaviszony esetén 1 hónap átlagbér, ami 5 év után kéthavi összeg, és az egyre hosszabbodó munkaviszonnyal növekszik. Főnöködnek a döntést indokolnia kell, aminek "valósnak és okszerűnek" kell lennie. Ha nem indokol, vagy nem a munkához kapcsolódik az indoklás, jó eséllyel, sikerrel perelhető. Ilyen megnyert perekben általában több millió forintos kártérítést ítél meg neked a bíróság.
Közös megegyezés
Persze vannak trükkök a végkielégítés kifizetése elkerülésére. Közös megegyezéssel is megszűnhet a munkaviszony. Ebben nincsenek kikötések, a két fél közös megegyezése a mérvadó. Előnyös lehet, ha a munkaadó ezzel a móddal mentesít a felmondási idő ledolgozása alól, és már másnap kezdhetsz az új munkahelyeden. Gyakori munkaadói trükk, hogy azért szeretnék a rendes munkáltatói felmondás helyett a közös megegyezést elérni, hogy mentesüljenek az esetleges végkielégítés kifizetése alól. Közös megegyezés esetén ugyanis nem jár végkielégítés.
Rendkívüli felmondás
Szélsőséges esetek is felmerülhetnek. Ittas állapot, lopás: ezek és az ezekhez hasonló esetek rendkívüli felmondási okoknak minősülnek. A felmondás jogilag sikamlós fajtája - ezért ügyvédi segédlettel tanácsos meglépni - a rendkívüli felmondás. A munkaadó szempontjából rendkívüli felmondási ok lehet a lopás, az ittas munkavégzés, vagy éppen a fizikai erőszak. A munkavállaló oldaláról a munkához szükséges védőfelszerelés hiánya, folyamatosan elmaradó bérátutalás, vagy ha a munkavégzéshez szükséges eszközöket nem biztosítja a cég. Ha a főnököd teszi meg, előtte lehetőséget kell adnia neked a védekezésre. Ha jogellenesnek bizonyul a rendkívüli jogviszony megszüntetés, a hibás felet a következő jogkövetkezmények terhelik: a munkáltató köteles megfizetni a kiesett munkabért, a felmondási időre járó átlagkeresetet, a végkielégítést, illetve köteles a jogviszonyt helyreállítani.
A felmondási idő legalább harminc nap, ami a munkáltatónál töltött évekkel folyamatosan hosszabbodik: három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal lesz több.
Vannak esetek, amikor egyáltalán nem lehet felmondani a dolgozónak. Ilyen helyzetek a gyes és a táppénz. Munkáltatód a gyes lejárta után legkorábban 30 nappal mondhat fel neked, kizárólag rendes felmondással. Ha azonban felmondanak neked, és utána kerülsz táppénzes állományba, már nem illet meg a védelem. Azonban te felmondhat táppénz alatt is, és ekkor a felmondási idő is telik párhuzamosan a táppénzzel. Határozott idejű munkaviszony esetén annak lejártával - akár terhesség, akár táppénz alatt - megszűnik a munkaviszony, ekkor tehát semmilyen védelem sincs.
Munkáltatódnak az igazolásokat az utolsó munkában töltött napon ki kell adnia, ezt a Munkaügyi Felügyelőség ellenőrizheti, és bírságot szabhat ki; valamint a bíróság egyes esetekben a felmerült kár megtérítésére kötelezheti munkáltatódat.
