Munkahelyi közösségteremtés
Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás, hangzik el a jól ismert dalban, ám manapság a tendencia az, hogy 9-10-11 óra munka, ráadásul csapatépítő események, közös szórakozás vagy sportesemények a pihenés, a szórakozás idejében is zajlanak.
Közösségre szükség van!
Hallottam valakiről, pontosabban egy pénzügyes fiatalemberről, aki éjszakáig dolgozik, és hátradönthető támlás székében alszik pár órát, mielőtt feljön a nap, és újra nekiáll dolgozni anélkül, hogy akár napokig hazamenne. Váltás inget természetesen visz magával persze.
Egyre több időt töltünk munkahelyi közösségeinkben, éppen ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkahelyi közösségteremtés. Ennek folyamatában mindenkinek aktív szerepet kell vállalnia, nyitottnak és toleránsnak kell lennie.
Természetesen általában nem kollégáink közül kerülnek ki legjobb barátaink, bár erre is van épp elég példa, mégis, a kollegiális viszonynak nem kell hidegnek, ridegnek lennie. A munka jobban megy, ha a közösség tagjai jól ismerik, kedvelik és elfogadják egymást.
A jó közösség létrehozásának általános alapja az, hogy maga a munkahely kommunikálja a vállalt értékeket, alapelveket, morált, stb. Sok vállalatnál nincs ilyen irányú belső kommunikáció, de nemcsak az a gond, hogy a felsoroltak nincsenek kommunikálva, hanem az, hogy a vállalati kultúrát nem alakították ki; nincsenek „alapszabályok”.
Tudatos közösség építés
Vegyük azt a példát, hogy a vállalt értékek, elvek többé-kevésbé stabilak, viszont a szervezet hatalmas, több százan, akár közel ezren is dolgoznak a cégnél. Kisebb-nagyobb formális csoportokra bomlik az állomány, akik egy csapatként dolgoznak adott feladatokon, projekteken. Néhány csapat például egy munkafolyamat részegységein dolgozik, ezért fontos, hogy a kommunikáció zavartalan legyen közöttük, képesek legyenek zökkenőmentesen együttműködni.
Természetes, hogy egynéhány kolléga akár különböző team-ben dolgozva is jó kapcsolatot alakít ki egymással, minden külső segítség, behatás nélkül, de ez csupán a teljes létszám kis százaléka. Tudatosan kell alakítani a munkakapcsolatokat, különben az a néhány jól együttműködő kolléga nem oldja meg az esetleges csapat szinten kialakuló problémákat.
A problémás esetek megoldására, megelőzésére az egyik ügyfelünk nagy hangsúlyt fektet a közös tudásbázis, értékrend kialakítására. Évente egyszer a teljes cég elvonul néhány napra, csapatépítésre, meghallgatni a vállalati szintű eseményeket, eredményeket, célokat; míg sűrűbben fordul elő az, hogy a cég leányvállalatai külön-külön is szerveznek ehhez hasonló rendezvényeket.
A vezetőség felelőssége
Hogy elsősorban kinek a feladata a tudatos közösségteremtés? Elsősorban a vezetőké. Talán nem is a felső vezetésé, hanem azoknak a főnököknek kell csapatépítést, csapaton belüli szabály-kialakítást, stb. kezdeményezni, akik közvetlenül a team fölött állnak. Ők látják (nekik kellene látni) a belső problémákat, az egyes dolgozókat, a felmerülő konfliktusokat.
Megfelelő kommunikációval egy ezres létszámú vállalat 99%-át össze lehet terelni, és megosztani velük a cég sikereit, lelkesíteni őket, módot adni arra, hogy közösen vegyenek részt egy tréningen, összekovácsolni őket, hozzásegíteni őket ahhoz, hogy informális kapcsolataik is javuljanak.
Természetesen a cégek számára egy ilyen vállalati szintű projekt hatalmas összegekbe kerül, de például ha 2-3 csapat közösen elmegy sportolni, vagy vacsorázni, esetleg bulizni, jóval kevesebb költséggel jár, és lehet ugyanolyan hatékony.
A kulcsszereplő úgyis a jó vezető, aki időben felismeri a munkahelyi közösségteremtés fontosságát, és megtalálja hozzá a megfelelő eszközöket.
A jó közösség végső soron a kollegákon múlik!
Viszont ahogy mozifilm sincs mellékszereplők és statiszták nélkül, úgy a kollégáknak is lelkesen, nyitottan kell állnia a jó közösség megteremtéséhez, végeredményben ezek az események minden dolgozó közös javát szolgálják!
