Hogyan szűrhető a pályázó még az interjúra való behívások előtt?
Interjúztassunk már a telefonban is! A telefonos interjú egy előszűrő, - tesztelő, gyors interjúztatási forma, amit az esetek többségében érdemes a konkrét személyes beszélgetés elé beiktatni. Így időt takarítunk meg, gyorsabban megtalálhatjuk a tökéletes kollégát.
Amennyiben olyan önéletrajz kerül a kezünkbe, amely elnyeri a tetszésünket, és látatlanban megfelelőnek találjuk a pályázót az adott állásra, ne további információnyerés nélkül hívjuk be az illetőt, hanem igyekezzünk telefonon keresztül átfogóbb képet kapni róla. Valamint használhatjuk általános ellenőrző, felmérő eszközként a telefonos szűrőt, pl. cv-k csoportosítására.
A bemutatkozás után az első kérdésünk az legyen, hogy tudunk-e most pár percig beszélni a megnevezett állás kapcsán, jókor telefonáltunk-e. Majd feltétlenül derítsük ki, hogy a telefonpartnerünk aktív álláskereső-e, és hogy ténylegesen érdekli az a munkakör, amire jelentkezett. (Sajnos sokszor tapasztaljuk az ellenkezőjét, a munkakeresők százával, rutinból, akár a hirdetés alapos átolvasása nélkül, azaz meggondolatlanul küldik el a jelentkezésüket.)
Ha az alapkérdések tisztázva vannak, érdemes „kinyomozni” azt is, hogy minden megfelel-e a valóságnak, amit az önéletrajzban olvastunk. Ha például nekünk tárgyalóképes nyelvtudású munkatársra van szükségünk, mindenképp kérdezzünk erre rá már a telefonban is, hisz a cv-k egyik leggyakoribb ferdítése a nyelvismeretre vonatkozik. Akár idegen nyelven is feltehetünk egy-két kérdést a munkavállalónak, így könnyen fel tudjuk mérni a nyelvtudását.
Továbbá kérdezzünk rá nyugodtan az iskolai végzettségre, pl. a diplomamunka címére, osztályzatára. Tisztázzuk, hogy megvan-e a szükséges fajtájú, idejű munkatapasztalata a jelentkezőnek. Illetve mindig a konkrét esettől, pozíciótól függően, a munkakörhöz nélkülözhetetlen dolgokról bizonyosodjunk meg. Ha például min. két éves direkt értékesítési tapasztalatú kollégát szeretnénk felvenni, ezt is hasznos kipuhatolni, ugyanis sokszor homályosak a pályázatok: milyen terméket/szolgáltatást, hogyan, kiknek, mennyi ideig értékesített a jelölt.
A beszélgetést mi irányítsuk, mi kérdezzük a jelöltet, és tudjunk meg róla minél többet. Keltsük föl az érdeklődését, viszont az állást tekintve legyünk szűkszavúak, különben a személyes találkozáskor nem tudunk plusz információt nyújtani a munkakeresőnek.
A telefonos interjú különösen sokatmondó ügyfélszolgálati, értékesítői, telefonos feladatokat végző munkatárs keresésénél. Egyből kitűnik a társalgás alkalmával a partnerünk kommunikációjának gördülékenysége, gyors/lassú reakcióideje, mondanivalójának összeszedettsége, találékonysága.
Természetesen a tényeken túl rengeteg plusz információt tudunk így szerezni a másik félről: zavarba hozható-e vagy folyékonyan válaszol, udvarias-e, el tudja-e adni magát már telefonon keresztül is.
Ez utóbbira egyébként vigyázzunk. Sokszor becsapós lehet egy ilyen gyorsteszt, kimondva-kimondatlanul is hívhatunk valakit alkalmatlan pillanatban, vagy akár a beszélgetés közben történhet valamilyen zavaró eset (megszólal az ajtócsengő, kifut az étel stb). Mivel a telefonban a beszélgetőtársuknak csak a hangját halljuk, egyéb megnyilvánulásai, mimikája, gesztusai nem jutnak el hozzánk, ezért ne vegyünk mérget az ilyen interjúra, kezeljük ezeket kritikával. Akivel kellemesen elbeszélgetünk telefonon, nem biztos, hogy élőben is elnyeri a tetszésünket és fordítva.
Tehát a túlzott szélsőséges eseteket leszámítva (nagyon nem megfelelő jelentkező) hasznos a telefoninterjú után a személyesen találkozás, hisz a jelölt fellépése, viselkedése, ruházata még többet elárul magáról, és egykönnyen eldönthetjük, hogy a „megtaláltuk-e az igazit”.
